Pénzügyi tévhitek, amit már megcáfoltunk a Private-Banking.hu oldalon
Talán nincs még egy olyan iparág a világon, ahol annyi hamis, félreérthető vagy éppen csak jóhiszeműen félreértett információ kering a köztudatban, mint a pénzügyekben. A tévhitek pedig a pénzügyi döntésekben könnyen végzetes hibákhoz vezethetnek.
10 tévhit a Private Banking világából
Mostani összefoglalónkban néhány, az exkluzív ügyfélkör pénzügyeit érintő tévhitet gyűjtöttünk össze, amelyekről korábbi cikkeinkben már lerántottuk a leplet. Reményeink szerint ez hozzásegítheti olvasóinkat ahhoz, hogy még felkészültebben vágjanak bele a következő évtizedbe.
Private Banking ügyfélként érdemes elkerülni a közvéleményben keringő tévhiteket
„A vagyonkezelés a kereskedelmi banki tevékenységből alakult ki.”
A legtöbben valószínűleg mérget vennének rá, hogy a Private Banking és a bizalmi vagyonkezelés a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységekből alakult ki, pedig ennek éppen az ellenkezője az igaz.
Az első vagyonkezelő szolgáltatás ugyanis a 13. századi Firenzében jött létre és ebből alakultak ki évszázadok alatt a mai, szerteágazó pénzügyi szolgáltatások. A Private Banking történelme tehát mintegy 800 évre nyúlik vissza az időben.
„A Private Banking és a vagyonkezelés egymás szinonimái.”
Az egyik legnagyobb tévhit az exkluzív pénzügyi szolgáltatások esetében, hogy a privátbanki tanácsadást és a vagyonkezelési tevékenységet sokan egymás szinonimájaként használják. S habár első látása nagyon sok közös vonás figyelhető meg a két szolgáltatás között, jogi értelemben egymás ellentétei.
- Privátbanki tanácsadás esetén a privát bankár csupán tanácsot ad. Ezt mérlegelve az ügyfél dönt és ő viseli a teljes felelősséget is.
- Vagyonkezelés esetén a pénzügyi döntéseket a vagyonkezelő hozza meg, figyelembevéve a szigorú, előzetesen írásba foglalt ügyféligényeket és a piaci szabályokat.
„Az Offshore cégek illegálisak és morálisan elítélendők.”
Az elmúlt évben világszerte a politika kereszttűzébe kerültek az offshore megoldások, egyszerű politikai eszközzé silányítva a nemzetközi üzleti megoldások ezen típusait.
Bár illik elismerni, hogy az elmúlt évtizedekben számos visszaélés történt az iparágban, mégis a legtöbb esetben legális üzleti tevékenységet folytatnak az offshore cégek és szolgáltatók.
Például szellemi tulajdon bejelentését vagy dollármilliárdos filantróp Private Banking ügyfelek adományprogramjait menedzselik.
„A gazdag családok gyermekeinek csak megszületni volt nehéz.”
A vagyonos emberek életét kívülállóként szemlélő emberek számára talán úgy tűnhet, hogy a fiatal titánok léte könnyű és semmiféle kihívás elé nem állítja őket az élet.
„Generációváltás okozta kihívások Magyarországon” c. cikkünkben éppen erre a tévhitre hívtuk fel a figyelmet, bemutatva a vállalati stafétabot sikeres átadásának módjait és a NextGen generáció további lehetőségeit, valamint kihívásait.
„A külföldön kezelt vagyon külföldi befektetésnek számít.”
Ha privátbanki ügyfélként Ausztriában, Svájcban, Liechtensteinben vagy éppen Szingapúrban nyitunk számlát, az ott kezelt vagyon még nem számít a diverzifikáció szempontjából automatikusan külföldi befektetésnek.
A külföldön kezelt vagyon tehát nem összekeverendő a külföldi befektetésekkel. Ha külföldi szolgáltatón keresztül jutunk például hozzá hazai állampapírokhoz, akkor ez néhány apró kivételtől eltekintve ugyanolyan kockázattal bír, mintha a Magyar Államkincstárba tértünk volna be.
Egy befektetés attól lesz külföldi, hogy valójában külföldi kibocsátóhoz vagy vállalathoz kerül a tőkénk, ami elméletileg csökkenti a portfóliónk földrajzi kockázatát.
„A külföldi szolgáltatók jobbak, mint magyar társaik.”
Semmiféle objektív elemzés vagy adat nem támasztja alá, hogy a külföldi pénzügyi cégek jobbak lennének, mint a magyar privátbanki szolgáltatók. Általánosságban tehát megcáfolható ez az állítás.
A magyar privátbanki szolgáltatók óriási fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedekben és mára gyakorlatilag mindenben felzárkóztak a külföldi presztízscégek mellé. Olyan speciális igényeket is képesek már Budapestről kiszolgálni, mint a nemzetközi portfólióépítés, adótanácsadás vagy éppen Multi Family Office Service.
„A passzív befektetések kifizetődőbbek.”
Évtizedes vitára nyúlik már vissza a befektetők és a szakmai közösségek körében, hogy vajon az aktív vagy a passzív portfóliókezelés a kifizetődőbb stratégia a piacon. A legtöbb piaci szereplőnél jól látszik, hogy nem a tényekre és érvekre, hanem a belső, szubjektív véleményére alapoz a döntésnél. Pedig a válasz egyértelmű:
- A portfólióépítésnél nem szükséges feketén-fehéren gondolkodni, vagyis mindkét stratégia szerepelhet a portfólióban.
- Az aktív és passzív elemek súlyozását pedig a piac aktuális állapotának és hangulatának függvényében érdemes kiigazítani.
Most 2020 utolsó negyedévében úgy tűnik, hogy a fenti mondat még inkább megcáfolható, hiszen a piac jelenleg extrém rugalmasságot és széleskörű diverzifikációt követel meg a sikerhez. Egyre több Private Banking ügyfél teszi le ezért a voksát az aktív portfóliókezelés mellett.
„Az IPO-k friss cégek részvényei.”
Gyakori tévhit a friss tőzsdei kibocsátású vállalatok részvényeinél (IPO), hogy maguk a vállalatok is újak lennének. Az IPO-k tehát nem összetévesztendőek a Startupokkal. Jellemzően a finanszírozási struktúrájuk is eltérő.
- A frissen tőzsdére lépő cégek általában már maguk mögött tudhatnak pár sikeres üzleti évet. Az IPO-k tehát legtöbbször nem a kezdéshez, hanem a tovább fejlődéshez keresnek tőkét a tőzsdén. Az IPO-k vásárlására több érv és ellenérv is szól a Private Banking portfóliók esetében.
- A Startupok finanszírozására sokkal inkább jellemző a kockázati tőke bevonása, ahol a befektetők kifejezetten az új alapítású cégekkel való együttműködést keresik.
„A kockázati- és a magántőke befektetések ugyanazt a célt szolgálják.”
Ez a megállapítás csak féligazság. Annyiban igaz, hogy a kockázati tőke (venture capital) a magántőke befektetések (private equity) egyik fajtája, amit jellemzően új alapítású cégek (Startup) finanszírozására használnak.
A private equity egyik másik jellemző területe olyan gazdasági társaságok feltőkésítése, amelyek a piacról (értsd.: kereskedelmi bankok vagy kötvénykibocsátás) nem tudnak finanszírozáshoz jutni. Például egy pénzügyi problémákkal küzdő vállalat, amiben strukturális változások után egyes pénzügyi befektetők még látnak hozampotenciált.
„Az exkluzív hitelkártyák felesleges presztízst jelentenek.”
A privátbanki ügyfélkörnek szánt hazai és nemzetközi hitelkártyákban rejlő lehetőségeket a legtöbben egyáltalán nem használják ki. Olykor tehát maguk az ügyfelek silányítják debitkártyává a számtalan lehetőséget kínáló exkluzív hitelkártyákat.
Azt javasoljuk vegye alaposabban szemügyre a presztízskártyák adta előnyöket és használja ki azokat minél jobban az üzleti- és magánéletében is. Olvassa el erről szóló cikkünket, amiből azt is megtudhatja melyik a világ 3 legnagyobb presztízsű hitelkártyája.