Talán nincs még egy olyan iparág a világon, ahol annyi hamis, félreérthető vagy éppen csak jóhiszeműen félreértett információ kering a köztudatban, mint a pénzügyekben. A tévhitek pedig a pénzügyi döntésekben könnyen végzetes hibákhoz vezethetnek.
Mostani összefoglalónkban néhány, az exkluzív ügyfélkör pénzügyeit érintő tévhitet gyűjtöttünk össze, amelyekről korábbi cikkeinkben már lerántottuk a leplet. Reményeink szerint ez hozzásegítheti olvasóinkat ahhoz, hogy még felkészültebben vágjanak bele a következő évtizedbe.
A legtöbben valószínűleg mérget vennének rá, hogy a Private Banking és a bizalmi vagyonkezelés a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységekből alakult ki, pedig ennek éppen az ellenkezője az igaz.
Az első vagyonkezelő szolgáltatás ugyanis a 13. századi Firenzében jött létre és ebből alakultak ki évszázadok alatt a mai, szerteágazó pénzügyi szolgáltatások. A Private Banking történelme tehát mintegy 800 évre nyúlik vissza az időben.
Az egyik legnagyobb tévhit az exkluzív pénzügyi szolgáltatások esetében, hogy a privátbanki tanácsadást és a vagyonkezelési tevékenységet sokan egymás szinonimájaként használják. S habár első látása nagyon sok közös vonás figyelhető meg a két szolgáltatás között, jogi értelemben egymás ellentétei.
Az elmúlt évben világszerte a politika kereszttűzébe kerültek az offshore megoldások, egyszerű politikai eszközzé silányítva a nemzetközi üzleti megoldások ezen típusait.
Bár illik elismerni, hogy az elmúlt évtizedekben számos visszaélés történt az iparágban, mégis a legtöbb esetben legális üzleti tevékenységet folytatnak az offshore cégek és szolgáltatók.
Például szellemi tulajdon bejelentését vagy dollármilliárdos filantróp Private Banking ügyfelek adományprogramjait menedzselik.
A vagyonos emberek életét kívülállóként szemlélő emberek számára talán úgy tűnhet, hogy a fiatal titánok léte könnyű és semmiféle kihívás elé nem állítja őket az élet.
„Generációváltás okozta kihívások Magyarországon” c. cikkünkben éppen erre a tévhitre hívtuk fel a figyelmet, bemutatva a vállalati stafétabot sikeres átadásának módjait és a NextGen generáció további lehetőségeit, valamint kihívásait.
Ha privátbanki ügyfélként Ausztriában, Svájcban, Liechtensteinben vagy éppen Szingapúrban nyitunk számlát, az ott kezelt vagyon még nem számít a diverzifikáció szempontjából automatikusan külföldi befektetésnek.
A külföldön kezelt vagyon tehát nem összekeverendő a külföldi befektetésekkel. Ha külföldi szolgáltatón keresztül jutunk például hozzá hazai állampapírokhoz, akkor ez néhány apró kivételtől eltekintve ugyanolyan kockázattal bír, mintha a Magyar Államkincstárba tértünk volna be.
Egy befektetés attól lesz külföldi, hogy valójában külföldi kibocsátóhoz vagy vállalathoz kerül a tőkénk, ami elméletileg csökkenti a portfóliónk földrajzi kockázatát.
Semmiféle objektív elemzés vagy adat nem támasztja alá, hogy a külföldi pénzügyi cégek jobbak lennének, mint a magyar privátbanki szolgáltatók. Általánosságban tehát megcáfolható ez az állítás.
A magyar privátbanki szolgáltatók óriási fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedekben és mára gyakorlatilag mindenben felzárkóztak a külföldi presztízscégek mellé. Olyan speciális igényeket is képesek már Budapestről kiszolgálni, mint a nemzetközi portfólióépítés, adótanácsadás vagy éppen Multi Family Office Service.
Évtizedes vitára nyúlik már vissza a befektetők és a szakmai közösségek körében, hogy vajon az aktív vagy a passzív portfóliókezelés a kifizetődőbb stratégia a piacon. A legtöbb piaci szereplőnél jól látszik, hogy nem a tényekre és érvekre, hanem a belső, szubjektív véleményére alapoz a döntésnél. Pedig a válasz egyértelmű:
Most 2020 utolsó negyedévében úgy tűnik, hogy a fenti mondat még inkább megcáfolható, hiszen a piac jelenleg extrém rugalmasságot és széleskörű diverzifikációt követel meg a sikerhez. Egyre több Private Banking ügyfél teszi le ezért a voksát az aktív portfóliókezelés mellett.
Gyakori tévhit a friss tőzsdei kibocsátású vállalatok részvényeinél (IPO), hogy maguk a vállalatok is újak lennének. Az IPO-k tehát nem összetévesztendőek a Startupokkal. Jellemzően a finanszírozási struktúrájuk is eltérő.
Ez a megállapítás csak féligazság. Annyiban igaz, hogy a kockázati tőke (venture capital) a magántőke befektetések (private equity) egyik fajtája, amit jellemzően új alapítású cégek (Startup) finanszírozására használnak.
A private equity egyik másik jellemző területe olyan gazdasági társaságok feltőkésítése, amelyek a piacról (értsd.: kereskedelmi bankok vagy kötvénykibocsátás) nem tudnak finanszírozáshoz jutni. Például egy pénzügyi problémákkal küzdő vállalat, amiben strukturális változások után egyes pénzügyi befektetők még látnak hozampotenciált.
A privátbanki ügyfélkörnek szánt hazai és nemzetközi hitelkártyákban rejlő lehetőségeket a legtöbben egyáltalán nem használják ki. Olykor tehát maguk az ügyfelek silányítják debitkártyává a számtalan lehetőséget kínáló exkluzív hitelkártyákat.
Azt javasoljuk vegye alaposabban szemügyre a presztízskártyák adta előnyöket és használja ki azokat minél jobban az üzleti- és magánéletében is. Olvassa el erről szóló cikkünket, amiből azt is megtudhatja melyik a világ 3 legnagyobb presztízsű hitelkártyája.