A rendszerváltás óta eltelt három évtized egyik legtöbbet vitatott pénzügyi kérdése, hogy érdemes-e a hazai piaci szereplőknek külföldi befektetést vásárolniuk.
Ennek eldöntéséhez – főleg a privátbanki ügyfelek esetében – mindig pontosan fel kell mérni az ügyfél pénzügyi attitűdjét és kockázati preferenciáját.
Általánosságban azonban elmondható, hogy a privátbanki portfólió esetén nagy valószínűséggel érdemes lehet nemzetközi diverzifikációban gondolkodni.
Mitől külföldi egy befektetés?
Legtöbbször a határon túl kezelt vagyont definiálják külföldi befektetésként. Ez azonban helytelen megközelítés, hiszen túlnyomórészt nem a privátbanki szolgáltatók székhelye, hanem a vásárolt eszközök kibocsátói, -denominációja és egyéb tényezői határozzák meg, vajon nemzetközinek tekinthető-e a portfólió diverzifikációja.
Ha például egy magyar befektető külföldi szolgáltatón keresztül hazai állampapírban tartja vagyona döntő többségét, akkor csak jogilag tekinthető külföldinek a befektetése, diverzifikáció szempontjából azonban semmiképp sem.
Számtalan olyan tévhit létezik a külföldi befektetésekkel kapcsolatban, amit érdemes lehet tisztázni és amire érdemes kiemelt figyelmet fordítani a privátbanki vagyonok kezelése során.
Sok tévhit és ellentmondás van a külföldi befektetésekkel kapcsolatban, ami félrevezetheti a Private Banking ügyfeleket.
6 tévhit, amit muszáj megcáfolni a külföldi befektetésekkel kapcsolatban
„A külföldi szakemberek felkészültebbek” Semmiféle objektív mérés nem támasztja alá azt a feltételezést, miszerint a külföldön (értsd: pénzügyi centrumokban, mint London, New York vagy Frankfurt) dolgozó alapkezelők vagy a vagyonkezelő szakemberek felkészültebbek lennének a hazai kollégáiknál. Sőt, arra vonatkozólag sincs bizonyíték, hogy hasonló eszközosztályokban magasabb hozamot produkálnának a külföldi szakemberek, netán biztonságosabb portfóliót lennének képesek létrehozni. Ami viszont bizonyos, hogy a magyarországi alapkezelők szakemberei - széleskörű kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően - kiválóan ismerik a nemzetközi trendeket, szakmailag pedig nagyon felkészültek.„Nemzetközi portfóliót csak külföldi szolgáltatóval” A hazai szolgáltatók szinte mindegyike rendelkezik olyan infrastruktúrával, ami lehetővé teszi ügyfeleik számára egy jól diverzifikált és nemzetközi eszközökből felépített portfólió létrehozását, legyen szó vállalati kötvényekről, a világ legismertebb részvényeiről vagy éppen egy friss kibocsátású IPO-ról. Multinacionális anyavállalataiknak vagy külföldi stratégiai partnereiknek köszönhetően már több mint 10 éve behozták ezzel kapcsolatos lemaradásukat a hazai szolgáltatók.
„A külföldön összeállított portfólió magasabb hozamot biztosít” A privát bankárok felkészültségéhez hasonlóan annak sincs semmiféle alapja, hogy a külföldön összeállított befektetési portfóliók vagy ott kezelt befektetési alapok hozamai magasabbak lennének, mint a hazaiak. Egy külföldi szakember is profitálhat a magyar tőzsde hozamaiból és egy hazai befektetési alap is képes jó hozamokat elérni amerikai-, német- vagy éppen az ausztrál börzén. A kulcsfontosságú tényező tehát nem az, hogy melyik országból veszik meg az adott eszközöket, hanem az, hogy pontosan milyen eszközöket tartalmaz egy portfólió.„Külföldről többféle eszközosztály érhető el” Napjainkban már szerencsére nem áll fenn az a hátrány, amivel a millenniumi évfordulóig számolniuk kellett a hazai befektetőknek és vagyonkezelő szakembereknek. Magyarország csatlakozása ugyanis az Európai Unióhoz, számos tőkepiaci-jogi kérdést megoldott, amivel a hazai befektetők számára gyakorlatilag az összes eszközosztály elérhető vált a világon. Mindez a Magyarországon bejegyzett befektetési alapokra is igaz, amelyekkel a hazai alapkezelő szakemberek a világ bármelyik iparágának vagy -régiójának teljesítményéből képesek hozamot realizálni.„Több információja van a piacról egy külföldi szolgáltatónak” A hazai vagyon- és alapkezelő szakemberek ugyanabból az online csatornákból szerzik be az információikat, mint a Londonban- vagy New Yorkban dolgozó kollégáik. Speciálisan a pénz- és tőkepiaci üzletágak számára kifejlesztett informatikai rendszerekből, amelyek a világ összes szakértőjének egyidejűleg szállítják az eseményekkel kapcsolatos friss híreket a piacról.„Biztonságosabbak a külföldi szolgáltatók” Ezt az állítást maga a piac cáfolta meg mintegy 10 éve, amikor a Lehman Brothers által elindított csődhullámban tradicionális befektetési bankok tucatjai dőltek be. Sőt, az angolszász bankrendszer sajátosságából adódóan épphogy a hazai és európai szolgáltatók tekinthetők biztonságosabbnak, ahol a befektetési bankok nem esnek külön szabályozás alá, hanem általában kereskedelmi bankok leányvállalataiként végzik tevékenységüket, szigorúbb feltételek mellett.
A befektetések szempontjából tehát Magyarország pénzügyi rendszere szinte teljesen a részévé vált a globális pénzügyi világnak. Nemzetközi magán- és intézményi befektetők is bármikor profitálhatnak hazánk lehetőségeiből, mint ahogy a magyar privátbanki ügyfelek számára is teljesen kitárultak a pénz- és tőkepiacok kapui, köszönhetően a hazai privátbanki szolgáltatók fejlett pénzügyi-informatikai rendszereinek.
Mindez azt eredményezi, hogy egyre kevesebb érv szól amellett, hogy a hazai privátbanki ügyfeleknek külföldi szolgáltatókhoz kelljen fordulniuk.
A hazai szolgáltatókon keresztül ugyanis már elérhető az összes exkluzív szolgáltatás a számukra, legyen szó magántőke-befektetésekről, a generációváltással kapcsolatos igényekről, befektetési stratégiák megtervezéséről vagy éppen offshore megoldásokról.