Az értékpapírok első nyilvános forgalomba hozatala (Initial Public Offering, azaz IPO) évtizedek óta lázba hozza a tőkepiac iránt érdeklődőket.
Nincs ez másképp a szaksajtó képviselőivel sem, akik hetekig cikkeznek a kibocsátások előtt- és után a vállalatokkal kapcsolatban.
A Private Equity és Venture Capital érdekes világát taglaló összefoglalónkban már bemutatásra került, hogy miként vált Mark Zuckerberg ötletéből a Facebook a kockázati tőke segítségével, a világ egyik legnagyobb IPO-jává.
Most pedig az IPO befektetésekben rejlő hozamlehetőségek, kockázatok és sajátosságok kerülnek górcső alá, egy privátbanki ügyfél szemüvegén keresztül.
Számos érv és ellenérv is szól az IPO-k mellett. Optimális esetben viszont hasznos elemei lehetnek a privátbanki portfóliónak.
Tévhitek az IPO-k kapcsán
A vállalatok friss kibocsátású részvényeivel kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, amit az ilyen típusú befektetés előtt feltétlenül szükséges tisztázni a sikerhez.
- „Friss cégek részvényei”: Az IPO-k kibocsátói általában nem friss cégek! Sőt, jellemzően többéves működés előzi meg a részvények tőzsdei bevezetését, amit szakmai befektetők finanszíroznak és felügyelnek. A valódi újdonságot tehát az jelenti az ilyen vállalatok esetében, hogy a részvényeket a nagyközönség számára is elérhetővé, azaz nyilvánosan (tőzsdén) kereskedhetővé teszik.
- „K+F tevékenységet finanszíroz”: Ez valójában csak részigazság, melyet nem lehet egyértelműen kijelenteni az összes IPO kapcsán. Ennek tisztázásához minden esetben el kell olvasni a kibocsátás mellé kötelezően csatolandó tájékoztatót, ami tartalmazza a gazdálkodó szervezet jövőbeli céljait.
- „Skalpolj és lépj le”: A közvélemény szerint a kibocsátás körüli médiafelhajtás, jó eséllyel emelkedő árfolyamokat produkál a jegyzés után, ami rövid távon spekulációs lehetőséget biztosíthat az ún. skalpoláshoz. Ez óriási tévhit, hiszen éppen az egymásnak ellentmondó médiaelemzések miatt válik kiszámíthatatlanná az IPO-k jegyzés utáni árfolyama. Sőt, gyakran eséssel indítanak az új részvények, bár magas volatilitásuk miatt az első órákban vagy napokban akár többször is megfordulhat az árfolyammozgás iránya.
Érvek az IPO-k vásárlása mellett
A tévhitek és kockázatok ellenére érdemes lehet friss kibocsátású részvénybe fektetni, amennyiben a spekulatív jellegű befektetések megfelelnek kockázati preferenciánknak. Íme a legfontosabb érvek:
- Extra profit lehetősége: Az IPO-k optimista piaci hangulat és sikeres kibocsátás esetén valóban extra magas hozammal lephetik meg a befektetőket, amiért érdemes lehet megfontolni, hogy portfóliónk spekulatív részét ilyen típusú részvénnyel színesítsük.
- Hosszú távon is befutó lehet: A legjobb teljesítményt hosszú távon érhetjük el az IPO-kal is, ehhez azonban kiváló üzleti stratégiával rendelkező vállalat részvényeit kell megvásárolnunk/jegyeznünk.
- Likvidebb, mint a kockázati tőke: A kockázati tőkével szemben a friss kibocsátású részvényekkel a tőzsdén kereskednek, vagyis egyáltalán nem kell lemondanunk a befektetés kapcsán a likviditásunkról.
- Átláthatóbb vállalati ügyek: A tőzsdére bevezetett vállalatok sokkal szigorúbb szabályozások alapján adnak számot tevékenységükről és teljesítményükről, mintha kockázati tőkebefektetőként zárt részvénytársaságban szereznénk részesedést. Ez objektívebb hangvételt és nagyfokú transzparenciát biztosíthat, ami kétségtelenül előnyös.
5 +1 tipp az IPO vásárlásához
Egy friss kibocsátású részvény esélyeiről, sokszor még a pénzügyi szakemberek is heves vitát folytatnak. A jövőbeli teljesítmény becslése során ugyanis számtalan tényezőt kell figyelembe venni a befektetőknek.
- Ellenőrizze az elemzők hitelességét! IPO vásárlásánál érdemes utánajárni, vajon a részvény jegyzését ajánló cégnek fűződik-e közvetlen érdeke a sikeres kibocsátáshoz. (cégkapcsolati háló szűrése) Amennyiben közös anyavállalatot vagy egyéb közös érdekeltséget talál a kibocsátást végző befektetési bank és a brókercég között, akkor tekintse szubjektívnek az ajánlást. (ettől még persze lehet kifizetődő a tipp!)
- Olvassa el a kibocsátási tájékoztatót! A kibocsátás feltétele, hogy a tőzsdére lépő vállalatoknak kibocsátási tájékoztatót kell készíteniük és nyilvánosságra hozniuk. Ez általában nagyon száraz és unalmas hangvételű dokumentum, azonban a sablonos információk között – főleg a tájékoztató középső és hátsó részében – rengeteg hasznos adat bújhat meg a vállalat terveiről, tevékenységéről vagy jövőjéről.
- Legyen szkeptikus! A többi tőkepiaci tranzakcióhoz hasonlóan, az IPO-k esetében is szarvashibák sorától mentheti meg a befektetőket az egészséges szkepticizmus. Ha kérdéseire a tájékoztató sorai között vagy a tanácsadás során nem kap kielégítő választ, akkor az a legtöbb esetben nem a véletlen műve, hanem szépíteni szeretnék az érdekeltek a kellemetlen tényeket.
- Ez is csak egy vállalat! Ön privátbanki ügyfélként már valószínűleg szerzett korábban vezetői tapasztalatot, ami nagyon hasznos lehet a tőzsdén jegyzett cégek megítélésében, hiszen ezek is csak gazdálkodó szervezetek. Járjon utána a vezetők hitelességének, életútjának, sikereinek, kudarcainak vagy éppen életfilozófiájának. Ez rengeteget elárulhat egy IPO jövőjéről.
- Több szem többet lát! Ha IPO vásárlásán gondolkodik, akkor feltétlenül kérje ki privátbanki szolgáltatójának véleményét is az új portfólióelemmel kapcsolatban. Ha a megfelelő diverzifikáció miatt több szolgáltatónál is van számlája, akkor akár több helyen is utánajárhat a kérdésnek.
+1 IPO vs. kockázati tőke (VC)
Az átlagos hazai ügyfélvagyont figyelembe véve kijelenthető, hogy az IPO-ban rejlő lehetőségek kevésbé vonzó megoldást kínálnak a privátbanki ügyfélkörnek, mint a kisebb összegű portfólióval rendelkező banki ügyfeleknek.
A hazai kockázati tőketársaságok ugyanis összességében szélesebb spektrumú, alacsonyabb kockázatú és magasabb hozampotenciállal rendelkező portfólióelemeket képesek biztosítani a hazai privátbanki ügyfélkör számára, mint az IPO-k.
Természetesen az IPO és VC együttes alkalmazását sem szabad kizárni, amely kombináció szintén változatos és színes portfólió kialakítását teszi lehetővé.