„Infláció fenyegeti a Private Banking vagyonokat 2021-től?” – tettük fel a kérdést egy korábbi, az inflációval foglalkozó cikkünkben, amelyben olvasóink többek között arra is választ kaphattak:
A fent említett összefoglalónkat azzal a megállapítással zártuk, hogy a monetáris szakemberek, portfólió menedzserek és egyéb pénzügyi szakértők egy lassan és viszonylag kiszámíthatóan emelkedő inflációval számolnak, amely leginkább hosszú távon fejtheti ki romboló hatását. Hiperinflációra pedig napjainkban semmilyen jel sem mutat.
Az alapkezelők többsége minden bizonnyal konkrét választ fog adni és saját fejlesztésű termékekkel támogatja majd az infláció elleni küzdelmet. Például egy kifejezetten az infláció elleni védekezés jegyében létrehozott befektetési alappal.
A hazai Private Banking vagyonok átlagos értéke jóval meghaladja a 100 millió Ft-ot. Ez pedig a legtöbb ügyfél esetében lehetőséget teremt arra, hogy a portfóliók jövőbeli inflációs stratégiáját egyedileg állítsák össze a privátbanki szolgáltatók.
A lassan, biztosan és éveken át felfelé kúszó infláció ellen nem létezik dobozos, a fiókból előhúzható privátbanki stratégia. A portfóliómenedzserek és privátbanki szolgáltatók pedig valószínűleg a konzervatív elemek felé fognak nyitni a piacokon.
Amennyiben valóban elkezd emelkedni az infláció a jövőben, úgy szinte biztosra vehető a klasszikus, akár kézzel fogható menekülőeszközök iránti kereslet növekedése. Ide tartozik az aranybefektetés, valamint a műtárgyak vagy éppen gyémántok piaca is.
Az ipari- és élelmiszeralapanyagok esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen ezt több ellentétes hatású tényező is befolyásolhatja:
Az árupiac esetében egyébként nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a felülsúlyozás veszélyére, amit pánikhangulatban sajnos igen sok befektető (és olykor pénzügyi szolgáltató) elkövet.
Mindent összevetve az árupiac hasznos eleme lehet az infláció elleni küzdelemnek, ám az elvárt eredmények eléréséhez ügyelni kell a helyes súlyozásra és az eszközök megfelelő diverzifikálására.
Az infláció emelkedése látszólag pozitív hatást gyakorol a kötvénypiacra. A kínált kamatok emelkedő pályára állhatnak, ami első pillantásra nagyon vonzó lehet az elmúlt évtizedek kamatszintjeihez képest.
Érdemes azonban a jövőbeli kötvényvásárlásnál az alábbi két szempontot is gondosan mérlegelni:
Tehát a kötvények is kiváló eszközök lehetnek az infláció ellen, azonban mechanizmusuk csak látszólag egyszerű és vészterhes időkben (válság, recesszió, infláció) meglepő dolgokat képesek produkálni. Privátbanki szolgáltatója véleményét ezért feltétlenül kérje ki, ha kötvénybefektetést tervez.
Emelkedő infláció mellett egyre több ún. inflációkövető kötvény jelenhet meg a piacon, amire érdemes lesz odafigyelni. Ezek lényege, hogy a kibocsátó nem fix kamatot, hanem a valós infláción felüli fix kamatprémiumot fizet a kötvénytulajdonosoknak.
Ilyen hazánkban a Prémium Magyar Állampapír, amely 3 éves lejárattal 1,4%, míg 5 éves lejárattal 1,8% prémiumot fizet az infláción felül.
Az infláció lineáris, viszonylag tervezhető és hosszú távú növekedése alapvetően alakíthatná át a részvénypiaci befektetők szemléletét a nemzetközi tőzsdéken. Az inflációs nyomás erősödésével valószínűleg egyre konzervatívabbá válna a keresleti oldal.
A trendi iparágak és hangzatos jövőbeli terveket szövögető cégek helyett a kézzel fogható, kiszámítható profitot termelő vállalatok irányába fordulna el a fókusz. Több lábon álló, nemzetközi vállalatcsoportok értékpapírjai felé, akik termékeik és szolgáltatásaik értékesítésénél képesek viszonylag jól beárazni az inflációt. Ha úgy tetszik a növekedési szemléletből egyre inkább értékalapúvá válna a piac.
Vesztesei lehetnek például az inflációnak a középosztálynak prémiumtermékeket gyártó technológiai cégek egy része, akik termékei már így is nagyon drágának számítanak. Újra fellendülhet viszont a 2008-as válság után megkopott bank és biztosítási szektor pályája, ami a szolgáltatások értékesítése során képes lehet jól beárazni az inflációt.
Alapesetben az ingatlan is klasszikus menekülőeszköznek számítana a piacokon. Így elsőre úgy tűnhet, hogy a fizikailag is birtokunkba kerülő magán- vagy üzleti célú ingatlanok jó szolgálatot tehetnek a Private Banking ügyfeleknek olyan időszakban, ahol emelkedik az infláció.
E fenti logikát viszont megdöntheti az elmúlt évek torz piacának 2019 óta tartó korrekciója. Budapesten a bérleti díjak a 2017-es szintre estek, az Airbnb átmenetileg eltűnt, ez pedig eléggé korlátozhatja a befektetők belépését a piacra.
Ráadásul a várható infláció mértéke korántsem indokolja, hogy extrém árfelhajtó hatással bíró pánikreakció alakuljon ki a piacon.
Mindez már nem mondható el egyértelműen az ingatlanalapokról és az ingatlanfejlesztő alapokról, ahol minden esetben egyénileg kell mérlegelni a portfólió alkalmasságát az infláció elleni küzdelemben.
Arra is van tehát sajnos esély az ingatlanpiacon, hogy nemhogy az infláció ellen nem fognak védeni az ingatlanok, de még nominális veszteséget is termelhetnek néhány évig az ingatlanbefektetőknek.
Az infláció egyik fontos hatása lehet az is, hogy a portfóliómenedzserek és privát bankárok által eddig is nagyra értékelt aktív portfóliókezelési szemlélet még inkább teret nyerhet a vagyontömegek kezelésében.
A klasszikus privátbanki tanácsadás irányából tehát észrevehető elmozdulás jelenhet meg a vagyonkezelés irányába.