Infláció és hiperinfláció. Királyok, nemesek, gyáriparosok és kereskedők ősellensége, ami az évszázadok során számtalan álmatlan éjszakát okozott már a világ legvagyonosabb embereinek. Dinasztiákat, birodalmakat (Róma) és komplett fizetési rendszereket (magyar pengő, 1946) tett már a földdel egyenlővé.
A magánbefektetők szemszögéből az elmúlt évtizedekben az infláció gyakorlatilag köddé vált a piacokon. Jelentősége az intézményi befektetők szempontjából is töredéke lett a korábbinál.
Sőt, sokáig úgy festett, hogy a világgazdaság növekedésének egyik motorját jelentő infláció sem képes létrejönni. Még akkor sem, amikor a FED a mennyiségi lazításon (QE) keresztül gyakorlatilag megállíthatatlanul teremtette és öntötte a pénzt a piacra.
Most azonban úgy tűnik visszatérhetnek a régi idők, ahol az inflációt ismét jelentős tényezőként kell mérlegelni a privátbanki stratégia kialakítása során.
Egyelőre a pénzügyi szakemberek között is heves vita van azzal kapcsolatban, hogy kialakulhat-e a jövőben érdemi infláció vagy még évekig a jelenlegi értékekkel szükséges kalkulálni.
Mindenesetre az elmúlt időszakban jelentősen bővül azoknak a monetáris szakembereknek, portfóliómenedzsereknek és egyéb pénzügyi döntéshozóknak a tábora, akik az infláció emelkedését prognosztizálják a közeljövőben, akár a 2021-es évtől.
Az infláció ellen érvelő szakemberek éppen a korábban már említett mennyiségi lazítás (QE) hatásával érvelnek, ahol a féktelen pénznyomtatás sem volt képes kimozdítani az infláció trendjét. Álláspontjuk szerint ugyanis az inflációhoz nemcsak a pénzmennyiségnek, hanem a magán- és vállalati hitelfelvételi kedvnek és forgalomnak is emelkednie kellene világszerte.
Az infláció várható emelkedése mellett szóló érvek száma több és némileg bonyolultabb összefüggéseket tartalmaznak:
A modern és szabályozott piacokon az elmúlt évtizedekben szerencsére nem fordult elő olyan botrány, ahol egy nemzetállam ne tudta volna teljesíteni befektetői felé a pénzügyi kötelezettségét. Az országok deficites költségvetését finanszírozó államkötvény-kibocsátási programok olajozottan működnek, a fizetés pedig stabil és pontos.
Ebből egyre több döntéshozó és pénzügyi szakember azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi szintnél magasabb költségvetési hiányt is megengedhetnének maguknak az országok, akkor is biztonságos lenne a működésük.
Ez számos új gazdaságélénkítő programot jelenthetne új pénz teremtésén keresztül (jegybanki ösztönzésre). Például a sokat emlegetett, egyesek által vitatott alapjövedelem bevezetése, hogy csak egy példát említsünk a modernebb elméletek közül.
A fenti utat követve viszont egyszerre teljesülhetne az infláció növekedéséhez szükséges két fontos feltétel: még több pénz lenne a piaci szereplőknél és a keresleti oldal is erősödne világszerte.
A koronavírus-pandémia hullámok időszakában egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják a fogyasztásukat. A magánszemélyek később mennek nyaralni, cserélnek autó és fogyasztási cikkeket, a vállalatok pedig ameddig csak lehet jegelik a beruházásokat és fejlesztéseket.
A vakcina sikeres kifejlesztése és a tömeges oltások megkezdése viszont később óriási ugrást okozhat a keresleti oldalon. Az 1. pontban bemutatott Modern Monetary Theory inflációgerjesztő hatásait pedig ez jelentősen tovább erősítheti.
Ha netán az inflációt prognosztizáló szakemberek elképzelése valósulna meg és elkezdődne az infláció emelkedése világszerte, akkor sincs ok aggodalomra a privátbanki vagyonokkal kapcsolatban.
Stabilan működnek a pénzügyi mechanizmusok, tehát az infláció meredek emelkedésére csak elméleti és minimális esély van, a hiperinfláció szinte kizárt a szabályozott piacok bármelyikén.
A pénzügyi szakemberek többsége egy folyamatosan emelkedő, ám viszonylag jól kalkulálható és a gazdasági szereplők által előre beárazható inflációval számol, ami negatív hatását több év alatt fejtheti ki.
Ez a privátbanki szolgáltatók és ügyfeleik esetében egy olyan stratégiát fog megkívánni, ahol a Private Banking portfóliók egyre kiegyensúlyozattabbá, diverzifikáltabbá és aktívabbá válnak. Még inkább felértékelődhet a jövőben a vagyonkezelés is.