Mindez rendkívül jól hangzik, de vajon a gyakorlatban is működhet 2021-ben? És ha igen, akkor mekkora kockázatot kell érte vállalni? Ezzel kapcsolatban mutatunk be mai összefoglalónkban négy reális utat, azok előnyeivel, kockázataival és tévhiteivel.
Ha a 2030-ig tartó évtizedben 10 százalék feletti éves hozamot szeretne elérni privátbanki portfólióján, akkor arra előreláthatóan 4 különböző út áll a rendelkezésére:
Magyarországon ma bőven 100 millió forint felett van a privátbanki ügyfelek átlagvagyona, de a számok tükrében a hazai szolgáltatók privát bankárai egymilliárd forintos vagyon esetében sem jönnek zavarba.
Úgy véljük magunk és az egész hazai szakma nevében kijelenthetjük, hogy egy ekkora vagyon esetében óriási felelőtlenség lenne spekulatív portfólió kialakításáról beszélni (még akkor is, ha mesés hozamok kerülnek kilátásba).
Egyszerűen nem létezik olyan érv egy ilyen méretű vagyon esetében, ami indokolná a teljes privátbanki portfólióval való spekulációt és olyan elemeket helyezne túlsúlyba a portfólión belül, mint például egy IPO, Forex, valamint határidős vagy opciós ügylet.
Extrém magas kockázatnak tehát tilos kitenni a teljes vagyont és ha bárkitől ennek ellenkezőjét hallaná, akkor azt javasoljuk rögtön hagyja faképnél, hiszen minden bizonnyal jutalékhajhász kókler az illető.
Nem az ördögtől való viszont részvénytúlsúlyos befektetési portfólióval elérni a kívánt, kétszámjegyű hozamot. Ezt megtehetjük aktívan kezelt részvényalapok segítségével, amivel egy csapásra profitálhatunk a világ legnagyobb és legstabilabb vállalatainak nyereségéből, vagy megfelelő vagyontömeg esetén közvetlenül a részvényekbe is fektethetjük a pénzünket.
A szakszerűen összeállított és kezelt részvénytúlsúlyos portfóliók átlaghozama az elmúlt évtizedekben még túl is szárnyalta néhány száz bázisponttal a 10 százalékot.
A részvénytúlsúlyos portfólióknak azonban magas a kockázatuk. A részvények ugyanis egy rövidebb piaci korrekció vagy évekig elhúzódó válság esetén akár több tíz százalékot is veszthetnek értékükből átmenetileg, amit nem minden befektető képes jól kezelni.
A Private Banking szolgáltatók ezért minden esetben megállapítják az ügyfelek kockázati preferenciáját és csak a megfelelő pszichológiai és szakmai felkészültség esetében javasolják a részvénytúlsúlyos portfóliók létrehozását.
Akár erősen konzervatív szemlélet mellett is van lehetőség közel kétszámjegyű hozamot elérni a befektetési portfólión. Ebben az esetben a Private Banking ügyfél egy kvázi tőkevédett portfóliót hoz létre, ahol az alaptőkét biztonságos, de rendszeres passzív jövedelmet biztosító értékpapírba (államkötvény, állami garanciával rendelkező vállalati kötvény vagy kiváló besorolású vállalati kötvény) fekteti, míg a kapott hozammal spekulációba kezd, akár extra nagy kockázat mellett.
Például egy 100 millió forint értékű portfólió esetén 96 millió forintot alacsony kockázatú, 4% kamatozású és fél évente fizető kötvénybe fektet, a fennmaradó 4 millió forintot pedig friss kibocsátású részvényekbe, kriptovalutába vagy éppen magas tőkeáttétellel rendelkező ügyletbe.
Ebben az esetben talán túlzó lenne reálisan kétszámjegyű hozamról beszélni – bár lehetséges megugrani ezt a küszöböt is – azonban néhány százalékos növekedés is több millió forint pluszt jelenthet évente.
Fontos kritérium ilyenkor, hogy a spekulatív részre vonatkozóan is érdemes szigorúan betartani a diverzifikáció ökölszabályait.
Sőt, kockázati preferenciától függően, akár emelni is lehet a spekulatív oldal súlyát, de csak szigorú szakmai felügyelet mellett és csupán néhány százalékkal (maximum 8-10 százalékra).
A pénzügyi elemzők és szakértők előrejelzései szerint az évtizedben kiszámítható, de folyamatosan növekvő inflációra számíthat a piac, több szempont miatt is. Ha ez több éven át kitart, akkor ez könnyen az inflációkövető értékpapírok térnyerését eredményezheti, amelyek kibocsátótól függően 1,2-3,0 százalékos felárat fizethetnek majd az infláció felett.
7-8 százalékos inflációt elérve így akár az is előfordulhat, hogy egy inflációkövető kötvény 10 százalék körüli kamatot fog fizetni a befektetőknek az évtized közepére vagy végére.
Ez elsőre jól hangozhat a mai kamatviszonyok mellett, de magas infláció mellett egyáltalán nem az. Szerencsére a Private Banking szolgáltatók már készülnek a jövőbeli kihívásokra, így érdemes a következő tanácsadás alkalmával az infláció elleni stratégiáról is néhány szót ejteni.
Ne felejtse, hogy privátbanki ügyfelek esetében nem létezik dobozos megoldás a kihívásokra. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók minden esetben egyéni szempontok alapján határozzák meg a befektetési portfólió elemeit. Akár a fenti stratégiák kombinációja is sikert jelenthet.