Az általános megállapításokat leszámítva éles különbség van a befektetési alapok és a hedge fundok között, ezeket mutatja be a mostani összefoglalónk.
Hazánkban a legtöbb átlagbefektető számára elérhetetlenek a hedge fundok, hiszen a magánbefektetők többsége nem tudja teljesíteni a hedge fundok által támasztott alapvető befektetési követelményeket.
Más a helyzet a hazai privátbanki ügyfelekkel, akik esetében már releváns lehet hedge fundokról beszélni. Ennek ellenére korántsem biztos, hogy érdemes és kifizetődő is lesz a számukra a hedge fund befektetés, ami előtt számos tényezőt kell mérlegelni.
Amíg a hazai befektetési alapok döntő többségét gyakorlatilag tetszőleges összegben vásárolható és elérhető a magánbefektetőknek, addig a hedge fundok esetében kétféle korláttal is találkozhat.
A befektetési alapoknak világszerte nagyon szigorú törvényeknek és szakmai szabályoknak kell megfelelniük, aminek célja az átláthatóság javítása, a kockázatok csökkentése, tehát a befektetők védelme.
A hedge fundok esetében a Private Banking ügyfelek jellemzően kevésbé transzparens és kockázatosabb eszközökbe fektethetnek be magasabb hozam reményében – ezt éppen a lazább, rendszerint „határokon átívelő” jogszabályi környezet teszi lehetővé a hedge fundoknak.
A befektetési alapok esetében jogszabályi kötelezettség, hogy pontosan, előre legyen definiálva a kollektív portfólióba kerülő eszközök típusa, súlya és egyéb paraméterei, amitől az alapkezelő szakember semmiféleképpen nem térhet el.
Ez nem azt jelenti, hogy a hedge fundokra ne vonatkoznának előírások vagy jogszabályok, azok viszont kétségtelenül megengedőbbek. Ha úgy tetszik a törvényhozók a hedge fundok esetében feltételezik, hogy tapasztaltabb befektetők vásárolják, akik tudatosan vállalnak magasabb kockázatot a magas vagy extrém magas jövőbeli hozampotenciálért. Ismerik tehát döntésük előnyeit és korlátait.
Összehasonlításképpen: mindkét befektetési forma jogszerűen alkalmazhat spekulatív ügyleteket (opciók, határidős ügyletek, devizaspekuláció, tőkeáttétel), csak a hedge fundok esetében többszörös vagy akár tízszeres is lehet a súly a hasonló, tematikus befektetési alapokkal szemben.
Számos speciális jogkör illethet meg egy hedge fund managert, ami egy hazai portfólió menedzser esetében fel sem merülhet. Például extrém piaci körülményekre hivatkozva befagyaszthatja az ügyfelek tőkekivonását, hogy megóvja a kollektív vagyont és az eszköz pánikszerű árfolyamesését.
Jobban belegondolva e fenti intézkedés is a befektetők érdekeit védi, de ha nem számítunk rá Private Banking ügyfélként, akkor könnyen felfordulást okozhat, ha nem tudunk terv szerint hozzájutni a vagyonunkhoz.
A hedge fund a hosszútávú befektetők terepe, ahol a rövidtávú szemlélet józan ésszel nem értelmezhető. Ha a befektetni kívánt tőkét nem tudja 3-7 évre nélkülözni, akkor valószínűleg nem Önnek való egy hedge fund.
A gyakorlatban ezt úgy kell értelmezni, hogy rövid távon is be lehet szállni, csak nem érdemes. A magasabb vételi- és eladás jutalék, vagy büntetőjutalék miatt ugyanis biztosan veszteséggel fogjuk zárni a pozíciót.
A hedge fundok világa tehát elérhető akár a hazai Private Banking ügyfélkörnek is. Olyan befektetőknek szól ez a befektetési forma, akik tapasztaltabbak a tőkepiacon és tudatosan hajlandóak a magas vagy extrém magas várható profitért, magasabb kockázatot vállalni tőkéjük egy részére. A befektetni kívánt tőkerészt legalább 3-7 évre nélkülözni tudják, az nem szükséges a likviditásuk megőrzéséhez.
Ha minden tekintetben meg is felel a fenti elvárásoknak, még abban az esetben is azt javasoljuk, hogy kérje ki Private Banking szolgáltatójának a véleményét és ne döntsön önállóan egy hedge fund kapcsán.
+1 tipp
Jó alternatívát jelenthetnek a hedge fundokra a kockázati tőke vagy magántőke alapok, vagy az ilyen eszközöket preferáló befektetési alapok. A magántőke és a kockázati tőke közötti különbségről már korábban írtunk a Private-banking.hu oldalon.