A világ első befektetési alapja – vajon ki, mikor és miért hozta létre?
Talán így lehetne a legegyszerűbben bemutatni a befektetési alapokat, melyek a Private Banking ügyfelek portfóliójában is szép számmal megtalálhatóak.
De vajon ki, mikor és milyen célból hozta létre a világ első befektetési alapját és hogyan lett sikertörténet ez a befektetési forma? Ezeknek az érdekes kérdéseknek járunk utána a mai összefoglalóban, melyben igencsak meglepő dátumok fognak előkerülni a történelem hasábjairól.
Private Banking ügyfélként meglepő lehet, milyen rég indult hódító útjára az első befektetési alap.
A befektetési alap elődje (1774)
Valószínűleg senkit sem fog meglepni a tény, hogy a befektetési alapok elődjét egy gazdasági válság hívta életre, mint minden jelentősebb pénzügyi reformot általában. Ami sokkal megdöbbentőbb, hogy mindez még az 1770-es évek elejére datálható.
1774-ben egy holland kereskedő és bróker – bizonyos Adriaan van Ketwich – ötlete alapján születik meg a befektetési alapok elődje. Célja a tengerentúli gyarmatok kiadásainak finanszírozása, ami állami szinten veszélybe került a korábbi kudarcok miatt Európa-szerte.
Az ötlet hivatalosan egy Trust formájában lát napvilágot, ahol bizalmi vagyonkezelésként egyszerre több befektetőnek is lehetőséget biztosítanak profitálni a gyarmatosításból. Mindez a zárt alapokhoz hasonló módon valósul meg, ahol csak korlátozott értékű tőkét vonnak be a finanszírozásba.
Majdnem befektetési alap (1868)
Az első, szélesebb körben is elérhető kollektív befektetési lehetőségre még közel 100 évet kellett várniuk a kisebb befektetőknek, mígnem Londonban a The Foreign and Colonial Government Trustöt megalapítja Philip Rose.
Ez a kollektív befektetési forma már valóban a későbbi amerikai modell elődjének tekinthető, hiszen a korábban kizárólag a nagytőkések számára létrehozott modellhez képest a kisebb befektetőknek is belépési lehetőséget kínál.
A befektetési tröszt kezdetben államkötvényekből épít portfóliót, majd 1925-től részvényeket is vásárol.
Az első igazi befektetési alap (1924)
A világ első, valódi befektetési alapját 1924 tavaszán hozzák létre az Egyesült Államokban, Bostonban, Massachusetts Investors Trust néven. Ez az első olyan modern befektetési alap a világon, amely nyíltvégű, tehát lehetővé teszi a befektetési jegyek folyamatos kibocsátását és visszaváltását.
Az alap már az első évben óriási sikert könyvelhet el, hiszen összvagyona 50.000 dollárról, 392.000 dollárra nő, vagyis óriási iránta a kereslet.
Jogi értelemben viszont csak a 1929-33-as válság miatt újradefiniált értékpapírtörvény és a Franklin D. Roosevelt által 1936-ban aláírt adóügyi törvények hatályba lépése után nyeri el e kollektív befektetés végső formáját és indul el világszerte hódító útjára.
A befektetési alapok berobbanása
Az egyszerű, átlátható, bárki számára elérhető, valamint jól diverzifikált és költséghatékony alapok hamar bekerülnek az átlagbefektetők tudatába.
Az 50-es években az észak-amerikai vagyonkezelő cégek már több tízmillió dollár értékű alapokat kezelnek és a növekedés a következő évtizedekben is töretlen.
A 90-es években csökkenő alapkamatok adják meg a végső lökést a befektetési alapoknak, itt már több milliárd dolláros alapokat kezelnek a külön erre a célra létrehozott alapkezelő cégek.
Válságok és befektetési alapok
A befektetési alapok sikerét jól mutatja, hogy olyan gazdasági nehézségeket is átvészelt a befektetési forma az elmúlt évtizedekben, mint az olajválság, a DotCom lufi vagy éppen a 2007-ben kirobbant hitelpiaci-válság.
Néhány extrém kivételtől eltekintve pedig azóta is töretlen a sikerük, vagyis a befektetők megértették e kollektív befektetési forma lényegét.
Befektetési alap napjainkban
A befektetési alapok 97 éve folyamatosan fejlődnek és idomulnak az aktuális piaci helyzethez és kihívásokhoz, eddig sikeresen. Az elmúlt egy évtized trendje a tematikus szemlélet megjelenése volt, amivel úgy tűnik, hogy az alapok jobban fel tudják majd venni a küzdelmet a jövőben előforduló anomáliákkal és megpróbáltatásokkal szemben.
A legnépszerűbb tematikus alapok:
- Infláció elleni alapok széleskörű diverzifikációval, többféle eszközosztályban (kötvény, részvény, áru, deviza)
- ESG alapok, melyek a környezeti és emberi erőforrások kizsákmányolása ellen veszik fel a harcot és ebben a szemléletben szűrik ki a gyenge elemeket a portfólióból.
- Megatrend alapok a jövő technológiáinak finanszírozására.
- Ország- és régióspecifikus alapok, amelyek a feltörekvő országokban rejlő lehetőségeket aknázzák ki a befektetőknek.
A befektetési alap jövője
Elsősorban digitális transzformációt és FinTech megoldásokat, aminek köszönhetően az alapok még évtizedekig tovább fejlődhetnek és még transzparensebbé válhatnak a befektetők számára.
S mivel a pénzügyi szektor és az informatika egyre inkább összeforr, biztosak lehetünk benne, hogy megdöbbentő, automatizált (netán robotizált) és személyre szabott élménydús megoldásokból nem lesz hiány a jövőben.