Állampapír befektetés Private Banking módra – 2022 lehetőségei, kockázatai és egy államcsőd esélye

Private Banking ügyfelek és több tízmilliós kötvényügyletek a magyar állampapír-piacon. DKJ, MAK, PEMÁP és a MÁP Plusz az infláció árnyékában.

 

Dióhéjban az elmúlt 5 év állampapír piaca

Magyar Állampapír Plusz (MAPP), Tartós Befektetési Számla (TBSZ) és türelmes, évekre előre tervező passzív portfóliókezelési stratégia – ez volt a bevett szokás a hazai állampapír-piacon 2019 júniusától, amikor megjelent a MAPP első sorozata (N240611 – vagyis 2024.06.11-i lejárattal).

Ismerem a MAP Plusz sztorit, az állampapír-stratégia érdekel és hogy lehet-e államcsőd?

Állampapír stratégia inflációs időszakban - 2022-2023 lehetőségei, kockázatai

Az új, innovatív papír rögtön kedvenc lett, hiszen mindhárom piaci szereplő megtalálta benne a számítását hosszútávon:

  • A kibocsátónak (Állami Adósságkezelő Központ) jól tervezhető finanszírozási formát jelentett a MÁP Plusz terjedése, hiszen a sávos, fix kamatozás úgy kínált vonzó átlaghozamot a lakossági befektetőknek, hogy a hazai költségvetést nem azonnal, hanem évről évre kezdte el nyomás alá helyezni az extra költségek (növekvő kamatok) terhe. Ráadásul a konstrukció soha nem látott mértékben emelte a lakossági befektetők arányát is a hazai állampapír-piacon.
  • A lakosság számára szintén vonzó volt a Magyar Állampapír Plusz konstrukciója - közel 5%-os átlaghozamával, adómentességével és egyéb rugalmas feltételeivel (évente egyszer 100%-os garantált visszavásárlási árfolyamával).
  • Az élelmes Private Banking szolgáltatók szinte azonnal bizonyították rátermettségüket, hiszen egy speciális, lombardhitellel kombinált konstrukcióval egybegyúrva az új papír jegyzésénél, bő 6-7% környékére tornázták fel a Private Banking ügyfeleknek az átlaghozamot (a konstrukció azóta kifutott, mert a rést felismerve a Magyar Állam megtiltotta, hogy lombardhitel fedezete legyen hazai állampapír).

Infláció az állampapír-piacon, ami mindent megváltoztat

A korábbi mennyiségi lazítás (QE), a Covid-19 és a világszerte lazuló költségvetési politikák okozta infláció azonban 2021 őszétől elkezdte átírni a korábbi szabályokat és befektetési trendeket. A kezdeti, bizakodó és optimista hangvétel az orosz-ukrán háború kirobbanásával végleg elmúlt, és a piaci szereplők évek, évtizedek óta nem látott kockázatokkal néztek szembe.

Egy lehetséges, kétszámjegyű inflációval, egy hosszútávú és akár évekig elhúzódó recesszió esélyével, az emelkedő hozamok mellett is olvadó reálhozamokkal és globális, emelkedő bonitáskockázattal.

Az MNB – hasonlóan a többi jegybankhoz – alapkamatemeléssel válaszolt az infláció növekedésére, aminek hatására a korábbi alacsony kamatszintek duplájára, háromszorosára, majd többszörösére nőttek a (nominál) hozamok.

  • A Diszkont Kincstárjegyek napi árfolyamjegyzése már 7-9 százalék között mozgott.
  • A korábban kibocsátott MAK papírok pedig jelentős árfolyameséssel kompenzálták az alacsony kamatokat, szintén 6-8 százalékos hosszútávú hozamot kínálva a befektetőknek.
  • A 3 havi BUBOR mértékéhez kötött, változó kamatozású papír pedig 9-13 százalék közötti hozamot is kínál jelenleg 2022 harmadik negyedévére.

2022 közepére már a legtöbb lakossági befektető számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Állampapír Plusz korábbi versenyképessége rövidtávon megszűnt, ezért a korábbi kedvenc, eladási hullámba került.

Venni, de milyen állampapírt?

A legtöbb lakossági befektető fókuszában 2022 nyarán az egyéves Diszkont Kincstárjegy áll, amelyre a jegyzéseken túlkereslet van (akár többszörösen is), de a másodpiacon is sokszor átmenetileg elérhetetlen nagy összegű vásárlásnál a hiányzó névérték miatt, hiszen a legtöbben venni és nem eladni akarnak.

2022 őszén is hasonló trend várható, hiszen a piac az infláció további emelkedésére számít, amelyre az MNB további alapkamat-emeléssel válaszolhat majd és ezzel a hazai papírok a jegyzéseken és a másodpiaci hozamok tekintetében is megugorhatják a kétszámjegyű hozamokat.

Ha ki szeretnénk hozni a maximumot a jelenlegi helyzetből, akkor az alábbi stratégiát lehet érdemes követni a jövőben:

  • Inflációnövekedés alatt: amíg emelkedik az infláció, addig érdemes a rövidebb, másodpiacon forgó Diszkont Kincstárjegyekre fókuszálni. Akár 2-8 hónap közötti átlagos lejárattal megvásárolni őket, hogy folyamatosan készen legyen a portfóliónk a stratégiaváltásra. Ezen időszak alatt még érdemes kerülni a hosszú lejáratú, bár vonzó hozamot kínáló papírokat – hiszen ezeken a hozamgörbe további emelkedése esetén akár 8-15%-os árfolyamveszteséget is elszenvedhetünk vagy „beleszorulhatunk” a kiválasztott papírba. Különösen igaz ez az extrém hosszú lejáratú kötvényekre, 10 éven túli lejárattal.
  • Ha megáll az infláció: A fenti, hosszabb papírok ideje akkor jön el, amikor megáll majd az infláció növekedése – ezt jelenleg 2023 tavaszára várják, ami bőven változhat a globális gazdaságpolitikai események tükrében. Itt – az előrejelzések szerint – jó eséllyel szállhatunk majd be 10-12%-kal, vagy akár magasabb hozammal kecsegtető államkötvényekbe is, melyek egészen 2026-2032-ig garantálhatják majd a magasabb megtérülést. Akkor is, amikor az MNB alapkamat csökkenő pályára áll a recesszió után.

Extra tippek Private Banking ügyfeleknek!

+ Az éber befektetőknek mindez akár kiváló spekulációs lehetőséget is kínálhat, amely még a lejárat előtt busásan megtérülhet. A 40-70%-on megvásárolható papírok ugyanis bő kétszámjegyű hozamot hozhatnak, ha az inflációs/recessziós helyzet hamarabb rendeződik, mint az elemzések várják. Ez azonban magasszintű szakmai tudást igényel, ezért önállóan nem ajánlott belevágni – érdemes egyeztetni Private Banking szolgáltatójával vagy privát bankárával.

+ Ügyeljen rá, hogy a piac tetejébe (legmagasabb hozamot kínáló papír) a gyakorlatban csak nagyon kis eséllyel tud belevenni a másodpiacon. Egyrészt megjósolhatatlan az infláció maximum értéke, másrészt akár hirtelen is jöhet a fordulat, amire több tízmillió vagy több százmillió forinttal képtelen lesz azonnal reagálni, mikor minden befektető eladni akarja a rövid papírokat és vásárolni a hosszabb kötvényeket. Praktikusan egy átmeneti időszakban kell gondolkodnia, ahol hónapról hónapra növeli állampapír-portfólióján belül a hosszabb papírok súlyát, ezzel párhuzamosan csökkentve a Diszkont Kincstárjegy kitettségét.

+ A hozamok összehasonlításánál mindig a nettó hozamokkal kalkuláljon. Ne feledje, hogy a 2019 előtti papírok után kamatadót és árfolyamnyereség adót is fizetnie kell (ha nincs TBSZ).

 

Reális egy magyar államcsőd? Aligha…

A gyengülő forint és az államra nehezedő extra költségvetési teher miatt sokakban felmerült, hogy lehet-e a mostani, negatív gazdasági eseményeknek egy hazai államcsőd a végkifejlete.

Kincstári szempontból, a befektetők nézőpontjából mindez azt jelenti, hogy létezik-e olyan negatív szenárió, ahol a Magyar Állam nem tudja teljesíteni a hazai- és nemzetközi befektetőkkel szembeni kamat- vagy tőkefizetési kötelezettségét.

Netán előfordulhat, hogy magasabb kamattal sem kelnek el a jövőben a papírok, amivel finanszírozná a mindenkori kormány a korábbi lejáratok kifizetéseinek egy részét?

A válasz 2022 augusztusában egyértelműen NEM! Magyarország csődkockázata 2022 nyarán csak elméleti. A gyakorlatban tehát kvázi tekintheti „kockázatmentesnek” a hazai papírokat.

  • A piac jól reagál a kamat- és hozamemelkedésre, a papírok keresettek. Sőt, erős túlkereslet van a hazai papírok egy része iránt.
  • A költségvetés persze megsínyli az új, negatív gazdasági eseményeket, ellenben stabil és bőven van még benne tartalék.
  • A forint az elmúlt évek exportorientált gazdasága és az EU-val kapcsolatos kormányviták miatt erősen gyengült néhány hónap alatt, ám hazánk kormánya reagál az eseményekre, amit a piac kezd észlelni és pozitívan értékelni. Reméljük, ez a trend folytatódik és közelednek majd az álláspontok a jövőben.

A lakossági- és intézményi befektetők tehát biztonságban érezhetik magukat a hazai állampapír-piacon.

Megnyugtatásképpen az AKK oldalán nyomon követheti a hazai papírok kereslet/kínálatát, akár e-mail feliratkozást is kérhet.

 

Reálhozam vs. nominál hozam Private Banking ügyfeleknek

A magasabb kamatok azt az illúziót kelthetik a befektetőkben, hogy busás profitot termel nekik passzív befektetésként a vagyonuk, ha állampapírban tartják. Ezt sajnos cáfolnunk kell! Amikor 2-3 hónapja 10% feletti a havi infláció, a maginfláció pedig 20% felé közelít, akkor nincs a piacon „kockázatmentes” hozam.

Reálhozamra kötvénytúlsúlyos portfólióval alapvetően kétféleképpen van esélye ma a piacon, ha alacsony vagy mérsékelt kockázatot vállal.

  • alacsony kockázatra lehet jó megoldás a fent említett hosszabbtávú kötvények megvásárlása, amikor elkezd csökkeni a jövőben az infláció és ezt követik majd az alapkamatok és átlaghozamok is.
  • mérsékelt kockázatú megoldást jelenthet, ha portfólióját tőkevédetté teszi és a spekulatív (jóval kisebb) résszel extrém nagy kockázatot vállal a piacon. Ebben az esetben mindenképpen forduljon profi szakemberhez. Egyrészt ő tudja megállapítani, hogy az ön profilja alapján szabad-e és ha igen, akkor hány százalékkal spekulálni. Másrészt a spekulatív eszközök helytelen, súlyozatlan használatával akár napok vagy hetek alatt is elbukhatja a spekulatív részben található többmilliós vagy több tízmilliós vagyont.

 

Felelősségteljes spekuláció Private Banking vagyonokkal

Amennyiben portfólióján belül nyitott lenne kialakítani egy spekulatív részt, akkor azt ökölszabályként úgy teheti meg, hogy a befektetett kezdőtőkét semmiféleképpen sem kockáztatja, így legrosszabb esetben is csak az infláció erodáló hatását bukja, a befektetett tőke nominálértéke biztosan megmarad. Íme egy példa 100 millió Ft tőkére vetítve:

  1. 98%-os árfolyamon vásárol 3 hónap múlva lejáró Diszkont Kincstárjegyet, 100 millió Ft névértéken – ezért 98.000.000 Ft-ot kell fizetnie.
  2. Lejáratkor, azaz 3 hónap múlva a Magyar Állam a 98 millió Ft-ért vásárolt befektetését garantált 100 milliós forintért vásárolja vissza, tehát nettó 2 millió Ft haszna lesz 3 hónap alatt, így a befektetett tőkéje nominálértéken garantált, bármi történjen is a spekulatív résszel.
  3. Vásárláskor a fennmaradó 2 millió Ft-ot extra kockázatos eszközökbe fekteti a szolgáltatója spekulatív céllal. Segítségükkel spekulálhat tőzsdeindexek, élelmiszerek, devizák vagy nyersanyagok jövőbeli árfolyamemelkedésére és árfolyamesésére is. Az extra kockázat mellett azonban extrém jó lehetőségeket is tartogathat ez a piac, így pozitív esetben akár rövid idő alatt meg is duplázhatja, triplázhatja, esetleg ötszörözheti a spekulatív részét a portfóliónak.
  4. Ha minden jól megy, akkor a garantált névérték (100 millió Ft) felett nemcsak a spekulatív rész alapösszegét (2 millió Ft), hanem busás extra profitot (még 2-8 millió Ft) is bezsebelhet.

Összefoglalva: 100 millió forintból 3 hónap alatt minimum 100, de akár 104-110 millió Ft-ot is csinálhat, mérsékelt kockázatot vállalva, miközben alaptőkéjének nominálértéke garantált.

 

Állampapír-piac – csak látszólag egyszerű!

A fentieket elolvasva könnyen hiheti, hogy a kötvénypiac pofonegyszerű megoldást jelent, hiszen első pillantásra kiszámíthatónak tűnhet a Diszkont Kincstárjegyek és hosszabb állampapírok vásárlása, vagy a tőkevédett, kötvénytúlsúlyos portfóliók képzése.

A gyakorlatban azonban számos nem várt tényező jöhet szembe, amit nemhogy e cikk keretei nem engednek tárgyalni, de még egy könyvbe sem férhet bele részletesen. Ilyen a szolgáltatóknál található költségek, brókerdíjak, devizakockázatok (devizában denominált állampapír esetén), az árfolyamkockázat, az adók, nem is beszélve a fent említett spekulatív rész tucatnyi kockázati faktoráról.

Ezért kötvényportfólió képzése esetén is azt javasoljuk, hogy kérje ki Private Banking szolgáltatója vagy privát bankára véleményét, aki képes felmérni az Ön egyedi tényezői és kockázati preferenciáit.

 

Cikkünk második részében a magyar állampapírok alternatíváit mutatjuk be a Private Banking ügyfeleknek: forint- és devizabetéteket, a külföldi állampapírok és vállalati kötvényekben rejlő lehetőségeket.