Magyar Állampapír Plusz (MAPP), Tartós Befektetési Számla (TBSZ) és türelmes, évekre előre tervező passzív portfóliókezelési stratégia – ez volt a bevett szokás a hazai állampapír-piacon 2019 júniusától, amikor megjelent a MAPP első sorozata (N240611 – vagyis 2024.06.11-i lejárattal).
Ismerem a MAP Plusz sztorit, az állampapír-stratégia érdekel és hogy lehet-e államcsőd?
Az új, innovatív papír rögtön kedvenc lett, hiszen mindhárom piaci szereplő megtalálta benne a számítását hosszútávon:
A korábbi mennyiségi lazítás (QE), a Covid-19 és a világszerte lazuló költségvetési politikák okozta infláció azonban 2021 őszétől elkezdte átírni a korábbi szabályokat és befektetési trendeket. A kezdeti, bizakodó és optimista hangvétel az orosz-ukrán háború kirobbanásával végleg elmúlt, és a piaci szereplők évek, évtizedek óta nem látott kockázatokkal néztek szembe.
Egy lehetséges, kétszámjegyű inflációval, egy hosszútávú és akár évekig elhúzódó recesszió esélyével, az emelkedő hozamok mellett is olvadó reálhozamokkal és globális, emelkedő bonitáskockázattal.
Az MNB – hasonlóan a többi jegybankhoz – alapkamatemeléssel válaszolt az infláció növekedésére, aminek hatására a korábbi alacsony kamatszintek duplájára, háromszorosára, majd többszörösére nőttek a (nominál) hozamok.
2022 közepére már a legtöbb lakossági befektető számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Állampapír Plusz korábbi versenyképessége rövidtávon megszűnt, ezért a korábbi kedvenc, eladási hullámba került.
A legtöbb lakossági befektető fókuszában 2022 nyarán az egyéves Diszkont Kincstárjegy áll, amelyre a jegyzéseken túlkereslet van (akár többszörösen is), de a másodpiacon is sokszor átmenetileg elérhetetlen nagy összegű vásárlásnál a hiányzó névérték miatt, hiszen a legtöbben venni és nem eladni akarnak.
2022 őszén is hasonló trend várható, hiszen a piac az infláció további emelkedésére számít, amelyre az MNB további alapkamat-emeléssel válaszolhat majd és ezzel a hazai papírok a jegyzéseken és a másodpiaci hozamok tekintetében is megugorhatják a kétszámjegyű hozamokat.
Ha ki szeretnénk hozni a maximumot a jelenlegi helyzetből, akkor az alábbi stratégiát lehet érdemes követni a jövőben:
+ Az éber befektetőknek mindez akár kiváló spekulációs lehetőséget is kínálhat, amely még a lejárat előtt busásan megtérülhet. A 40-70%-on megvásárolható papírok ugyanis bő kétszámjegyű hozamot hozhatnak, ha az inflációs/recessziós helyzet hamarabb rendeződik, mint az elemzések várják. Ez azonban magasszintű szakmai tudást igényel, ezért önállóan nem ajánlott belevágni – érdemes egyeztetni Private Banking szolgáltatójával vagy privát bankárával.
+ Ügyeljen rá, hogy a piac tetejébe (legmagasabb hozamot kínáló papír) a gyakorlatban csak nagyon kis eséllyel tud belevenni a másodpiacon. Egyrészt megjósolhatatlan az infláció maximum értéke, másrészt akár hirtelen is jöhet a fordulat, amire több tízmillió vagy több százmillió forinttal képtelen lesz azonnal reagálni, mikor minden befektető eladni akarja a rövid papírokat és vásárolni a hosszabb kötvényeket. Praktikusan egy átmeneti időszakban kell gondolkodnia, ahol hónapról hónapra növeli állampapír-portfólióján belül a hosszabb papírok súlyát, ezzel párhuzamosan csökkentve a Diszkont Kincstárjegy kitettségét.
+ A hozamok összehasonlításánál mindig a nettó hozamokkal kalkuláljon. Ne feledje, hogy a 2019 előtti papírok után kamatadót és árfolyamnyereség adót is fizetnie kell (ha nincs TBSZ).
A gyengülő forint és az államra nehezedő extra költségvetési teher miatt sokakban felmerült, hogy lehet-e a mostani, negatív gazdasági eseményeknek egy hazai államcsőd a végkifejlete.
Kincstári szempontból, a befektetők nézőpontjából mindez azt jelenti, hogy létezik-e olyan negatív szenárió, ahol a Magyar Állam nem tudja teljesíteni a hazai- és nemzetközi befektetőkkel szembeni kamat- vagy tőkefizetési kötelezettségét.
Netán előfordulhat, hogy magasabb kamattal sem kelnek el a jövőben a papírok, amivel finanszírozná a mindenkori kormány a korábbi lejáratok kifizetéseinek egy részét?
A válasz 2022 augusztusában egyértelműen NEM! Magyarország csődkockázata 2022 nyarán csak elméleti. A gyakorlatban tehát kvázi tekintheti „kockázatmentesnek” a hazai papírokat.
A lakossági- és intézményi befektetők tehát biztonságban érezhetik magukat a hazai állampapír-piacon.
Megnyugtatásképpen az AKK oldalán nyomon követheti a hazai papírok kereslet/kínálatát, akár e-mail feliratkozást is kérhet.
A magasabb kamatok azt az illúziót kelthetik a befektetőkben, hogy busás profitot termel nekik passzív befektetésként a vagyonuk, ha állampapírban tartják. Ezt sajnos cáfolnunk kell! Amikor 2-3 hónapja 10% feletti a havi infláció, a maginfláció pedig 20% felé közelít, akkor nincs a piacon „kockázatmentes” hozam.
Reálhozamra kötvénytúlsúlyos portfólióval alapvetően kétféleképpen van esélye ma a piacon, ha alacsony vagy mérsékelt kockázatot vállal.
Amennyiben portfólióján belül nyitott lenne kialakítani egy spekulatív részt, akkor azt ökölszabályként úgy teheti meg, hogy a befektetett kezdőtőkét semmiféleképpen sem kockáztatja, így legrosszabb esetben is csak az infláció erodáló hatását bukja, a befektetett tőke nominálértéke biztosan megmarad. Íme egy példa 100 millió Ft tőkére vetítve:
Összefoglalva: 100 millió forintból 3 hónap alatt minimum 100, de akár 104-110 millió Ft-ot is csinálhat, mérsékelt kockázatot vállalva, miközben alaptőkéjének nominálértéke garantált.
A fentieket elolvasva könnyen hiheti, hogy a kötvénypiac pofonegyszerű megoldást jelent, hiszen első pillantásra kiszámíthatónak tűnhet a Diszkont Kincstárjegyek és hosszabb állampapírok vásárlása, vagy a tőkevédett, kötvénytúlsúlyos portfóliók képzése.
A gyakorlatban azonban számos nem várt tényező jöhet szembe, amit nemhogy e cikk keretei nem engednek tárgyalni, de még egy könyvbe sem férhet bele részletesen. Ilyen a szolgáltatóknál található költségek, brókerdíjak, devizakockázatok (devizában denominált állampapír esetén), az árfolyamkockázat, az adók, nem is beszélve a fent említett spekulatív rész tucatnyi kockázati faktoráról.
Ezért kötvényportfólió képzése esetén is azt javasoljuk, hogy kérje ki Private Banking szolgáltatója vagy privát bankára véleményét, aki képes felmérni az Ön egyedi tényezői és kockázati preferenciáit.
Cikkünk második részében a magyar állampapírok alternatíváit mutatjuk be a Private Banking ügyfeleknek: forint- és devizabetéteket, a külföldi állampapírok és vállalati kötvényekben rejlő lehetőségeket.